"Kitárta a hit kapuját" előadássorozat felvételről megtekinthető az alábbi linkeken:
2024.december 2. Deák Hedvig OP: " Hiszek a Szentlélekben, aki az Atyától és a Fiútól származik" című előadást a következő linken tekintheti meg.
2024. november 4. Nacsinák Gergely: "Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és Éltetőnkben" című előadást a következő linken tekintheti meg.
2024. október 7. Puskás Attila: De újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat című előadás közvetítési linkjét itt találja.
2024. április 8. linkjét itt találja. Kocsi Imre: "Hiszek a Szentlélekben"
2024. március 11. linkjét itt találja. Martos Levente Balázs: "Fölment a mennybe, és ül az Atyának jobbján"
2023. december 4. linkjét itt találja. Török Csaba: Harmadnapon feltámadt a halottak közül
2023. november 13. Dobos András: Megfeszítették, meghalt és eltemmeték című előadást itt követhetik online.
2023. október 16-i Született Szűzmáriától című előadás Kovács Zoltán atyától a következő linken nézhető vissza link.
2023. május 15. linkjét itt találja. Puskás Attila: Krisztus megtestesülése
2023. április 17. linkjét itt találja. Kocsis Imre: Jézus tanítása
2023. március 20. linkjét itt találja. Kránitz Mihály: A történeti Jézus
2022. december 12. linkjét itt találja. Martos Levente Balázs: Az ember teremtése, teózis, istenképűség
2022. november 16. linkjét itt találja. Janka Ferenc: Angyaltan
2022. október 17. linkéjt itt találja. Tóth Beáta: A világ teremtése
2022. április 25. linkjét itt találja. Puskás Attila: Milyen az Isten? Isten tulajdonságai
2022. március 21. linkjét itt találja. Görföl Tibor: Hiszek a Szentháromság Egy Istenben
2021. október 18. "Kitárta a hit kapuját" előadássorozatunk első előadást ide kattintva tekintheti meg felvételről. Vincze Krisztián: Hiszek...- Isten iránti érzékünk és hitünk indítékai
Eucharisztia - Egyház - Isten Országa
A Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont 2021. június 2-i kerekasztal-beszélgetése ide kattinva érhető el.
A gregorián ének és mi
Bali János egyetemi docens, PPKE BTK
"Van, akinek a gregorián ének elsősorban nyugodt, meditatív hangulatot jelent: bársonyos monotónia, lágy hullámzás, tömjénillat és gyertyafény - de van olyan is, akinek éppen ellenkezőleg, izzó szellemi aktivitást: a kereszténység egy mélyebb rétegének a kiásását évszázadok üledékrétege alól. Van, akinek a gregorián a liturgia egyetlen hiteles hangba-öntése, amiért harcolnia kell, s van, akinek már nem liturgiai, hanem csak zenetudományi téma: a ténylegesen megszólító, fiatalos hitélet avítt kerékkötője, ami ellen harcolnia kell.
Azt gondolom, a gregorián mindez együtt, és még ennél is több: egyszerre jelenlét és történeti hagyomány..." Tovább olvasom
Mise és motetta a 15. században
Bali János hat előadása
- PPKE HTK online zenetörténet -
A reneszánsz kora a többszólamú zene felemelkedését hozta magával. Johannes Tinctoris, az időszak egyik legnagyobb zenetudósa a többszólamúságon belül megkülönböztet cantus parvust, cantus magnust és cantus mediocrist; míg az első kategóriába a többszólamú világi dalok tartoznak, addig a két utolsó a kor „nagy" zenei alkotásait, a miséket és motettákat jelenti.
A reneszánsz misekompozíció a kor szimfóniája volt: a legkomplexebb, legnagyobb méretű művek világa. A motetta pedig sok különböző műfaj és funkció gyűjtőfogalma. Az elemzésekben sorra kerülő zeneszerzők - Dufay, Busnoys, Ockeghem, Obrecht, Agricola, Josquin, Brumel - az európai zenetörténet legnagyobb nevei közé tartoznak.
A sok zenei példával illusztrált előadások liturgikus, teológiai, kulturális és társadalmi kontextusba ágyazva tárgyalják a nagy remekműveket, s a kompozíció, zeneelmélet és előadói gyakorlat 15. századi világát.
Az előadások április 5-től heti rendszerességgel ide kattintva tekinthetők meg.
